Június elején jelent meg a 4 részes cikksorozatom első cikke a JomTom Étrendkiegészítő Webáruház blogján.

Filozófiánk egyezik: hiszünk abban, hogy mind testünk, mind gondolataink tisztán és egészségesen tartása egyformán fontos a jólléthez. Ehhez igyekeztem néhány gondolattal hozzájárulni.

Ez a cikk azt járja körbe, valóban a stresszel van-e a baj, és ha már jelen van az életünkben, mit kezdhetünk vele.

"

„Ülök a váróteremben. Izzad a tenyerem, a kezeim mégis jéghidegek. A pulzusom 150, a gyomrom görcsbe rándulva. Várom az orvost és a vizsgálat eredményét. Reménykedek, hátha nincs baj. Ám a lelkem legmélyén érzem, hogy de, van baj, nem is kicsi.

Tudom, mert 7 éve nem azt az életet élem, amit szeretnék. Nem a saját életem élem. Próbáltam megfelelni a szüleim elvárásainak, gyerekkori elképzeléseknek, álomképeket kergettem és közben nem vettem észre, hogy én ebben a történetben nem vagyok benne. Az életem nem rólam szól. Nem hallottam meg azt halk belső hangot, ami végig ott volt és súgott, hogy ez így nem lesz jó. Peregtek a mindennapok, elsodortak a teendők, teljesítettem a feladataim. Mindenre figyeltem, csak magamra nem.

Ez bizony rosszindulatú daganat! Gyorsan műtünk és jöhetnek az utókezelések – mondta az orvos a 35 éves, válófélben lévő kisgyermekes anyukának.”

 

Valóban egy betegség kell ahhoz, hogy változtassunk az életünkön?

Hajlamosak vagyunk a megszokott dolgainknál maradni, még akkor is, ha tudjuk, hogy nem visznek minket előre, akadályoznak vagy akár sérülünk is mellettük. Mert amit ismerünk, az biztonságos. Minden, ami ismeretlen vagy komfortzónán kívüli, az egy bizonyos szinten túl stresszt jelent.

Az emberi evolúció során ez életet mentett: amit nem ismerünk, veszélyes lehet, ha veszélyes, akkor harcolni kell vagy menekülni. Nyilván a 21. században a stressz más kontextusban működik, de az ősi stresszreakcióink lenyomatait ma is hordozzuk.

 

Valóban a stresszel van a baj?

A stressz szó szerint nyomást jelent. Selye János különböztette meg a stresszor (külső körülmény, ami az emberi szervezetre hat) és a stresszválasz (a szervezet válasza, amit a külső megterhelésre ad) fogalmát. A stresszt nem lehet és nem is kell elkerülni, hanem nekünk kell alkalmazkodnunk a külső környezethez. Ráadásul nem minden stressz rossz, hanem létezik jó stressz is, ami motivál és fokozza a teljesítményt.

Tehát nem a stresszel van baj, hanem azzal, ahogy reagálunk rá. Összességében pedig az időtáv számít: minél hosszabb ideig van stressznek kitéve az emberi szervezet, annál inkább kimerül, melynek végeredményeként elfárad a test és megérkeznek a betegségek.

Az orvostudomány által is alátámasztott tény, hogy a stressz okozta hormonális és neurológiai folyamatok eredményeként hosszú távon mozgásszervi panaszoktól kezdődően, szív- és érrendszeri, emésztőszervi és más komoly betegségek alakulhatnak ki.

Folyamatos nyomás alatt elfárad a testi, a lelki és a mentális védekezőrendszerünk is.

 

Mit kezdjünk a stresszel?

A stresszforrás beazonosítása az első és legfontosabb lépés. Selye Jánost idézve: „Az a puszta tény, hogy valaki ismeri bajának okát, már maga is gyógyító erejű.“

 

Egyénenként változó, hogy kinél mi jelent stresszt. Ehhez érdemes tudatosan megfigyelni, hogyan működünk, milyen gondolatok milyen érzést váltanak ki belőlünk. Az adott érzés jelentkezik-e testi szinten? Sok mondásunk is van a magyarban arra, amikor izgulunk vagy idegeskedünk: gombóc a torokban, görcsbe ránduló gyomor, remegő térd.

 

A lényeg, hogy megismerjük önmagunkat annyira, hogy tudjuk:

  • mi és ki idegesít fel minket?
  • mitől félünk?
  • mi az, ami ugyan még kihívás számunkra, de kellemes izgalommal meglépve fejlődést hoz az életünkbe?
  • hol van az a határ, ami már túl nagy nyomás számunkra, ami alatt hosszú távon megtörhetünk, kimerülhetünk, motiválatlanná válunk (vagy egy bio-robottá, aki csak létezik, de nem él)?

 

Ezután lehet különböző stresszkezelési és életvezetési technikákat tanulni, de a legfontosabb, hogy magunkra szabjuk, hiszen nem vagyunk egyformák, nincs egy univerzális recept, mindenkinek egyéni megoldóképlete van, ennek megtalálásában tud segíteni például egy coach.

 

Ha megtaláltuk a megoldást, akkor azt be kell építeni az életünkbe, új szokásokat kell kialakítanunk. Ez addig nem, vagy nagyon nehezen megy, amíg nem látjuk meg, mi az, ami visszatartott eddig a változástól és melyek azok a saját erőforrásaink, amelyek segítenek minket az úton.

 

Van, hogy nehéz felismerni, hogy baj van. Van, hogy nem akarunk tükörbe nézni. Van, hogy fáradtak vagyunk a változtatáshoz. Van, hogy egyedül nem merünk lépni.

 

Viszont egy életünk van, most kell megélnünk és kihozni belőle a legjobbat.

Az egészségünk pedig kincs és megtartása sokrétűbb annál, mint ahogy azt sokan gondolják, jóval túlmutat a testi egészségmegőrzésen. Jelenti még azt is, hogy képesek vagyunk tisztán gondolkodni, az érzéseinket felismerni és kifejezni, másokkal együttműködő kapcsolatot kialakítani és a különböző stresszhelyzeteket kezelni.

Egészségesnek lenni annyit jelent, hogy teljes az összhang bennünk, hogy a gondolataink, érzéseink és a testünk harmóniában vannak egymással.

 

Ezért megéri tenni és kezünkbe venni az irányítást!

 

Gyulai Krisztina

Stresszkezelési facilitátor, egészség- és életvezetési coach

https://www.facebook.com/krisztaegeszsegesharmonia/

https://www.instagram.com/gyulai.kriszta/

Hasonló tartalmakért kövess Facebook és Instagram oldalamon, ahol további érdekes tartalmakkal érkezem rendszeresen!