Látszólag minden szép és jó, de legbelül nem élsz
Reggel 6 óra, megszólal az ébresztő. Fáradtan, de kikelsz az ágyból, hiszen össze kell raknod magad valamennyire, hogy aztán indulásra kész állapotba hozd a családot is. A kávétól valamelyest felébredsz, bekapsz pár falatot és kelted a gyerekeket. Reggeli, öltözés, noszogatás, esetleg veszekedés és már úton is vagytok az ovi vagy a suli felé. A dugóban van még annyi idő, hogy kikérdezd a leckét.
Gyors elköszönés és már szaladsz is tovább a munkába. Útközben még futtában felraksz egy laza sminket és igyekszel végig pörgetni, mi vár Rád aznap. Próbálod fejben összerakni a munkanapod, átgondolni, mit kell megcsinálnod, kivel kell egyeztetned. Beléd nyilall, hogy ennek a listának képtelenség 4 óráig a végére érni! S közben még beúsznak az otthoni feladatok is, amik szintén ott lebegnek napok, hetek óta és tudod, hogy meg kell csinálnod előbb-utóbb, mert senki nem fogja helyetted kitakarítani, kimosni, kivasalni, befizetni, átszervezni, elintézni.
Pedig de jó lenne helyette egyet elmenni futni vagy úszni! Vagy csak beülni egy szaunába. Vagy egy kávézóba dumcsizni a barátnőddel. Ó, ha egy filmet megnézhetnél nyugiban, csendben! Mit nem adnál érte?!
De nem, a főnök hangja riaszt fel az ábrándozásból: Megírtad? Felhívtad? Megoldottad? Kész vagy? Dehogy. Csak abbahagyni tudod a munkát, befejezni már nem, mert rohanni kell a gyerekekért. Épp, hogy odaérsz a napközi végére, de legalább a délutáni dugóban araszolva is el tudsz intézni pár telefont. Beesel a gyerekért és rohantok a külön órára. Egy órád van, míg vársz rá. Semmire nem elég. Talán egy laza bevásárlásra, na persze nem magadnak shoppingolsz, hanem a családnak veszel vacsorára valót, amit ahogy hazaestek, össze is dobsz gyorsan. Közben irányítod a gyerekeket, ki mit hogyan tanuljon, pakoljon össze, egyen, fürödjön. Majd fektetés. S ennyi.
Este 9 óra, olyan fáradt vagy, hogy gondolkozni nincs energiád, nemhogy kikapcsolódni vagy beszélgetni egyet a pároddal. Kidőlsz, jobb esetben az ágyadban. De az is lehet, hogy a kanapén alszol el. Éjjel felébredsz és átvánszorogsz a saját ágyadba, de közben annyira azért magadhoz térsz, hogy elkezdj azon gondolkozni, hogy mit nem csináltál még meg és mi a következő napi feladathalmaz.
Tényleg ennyi? Ez egy nap? S ezek így peregnek egymás után, amíg eltelik egy hónap, egy évszak, egy év, több év…
S hol vagy Te ebben az egész sztoriban? Mikor élsz? Mikor foglalkozol olyan dolgokkal, amik csak Rólad szólnak? Hol van és mi az, ami feltölti a lemerült tartalékaid? Hol vagy Te? Ki vagy Te valójában a szülőn, társon, munkavállalón kívül? Emlékszel még az álmaidra? Megállsz időnként egy-egy pillanatra a nagy rohanásban, hogy befelé figyelj? Hogy meghalld a belső hangod? Mire vágyik, mit szeretne, minek örülne, mi számára az igazán fontos? Jó ez így Neked?
Ha nem, van megoldás.
Nem kell úgy élned, hogy
- rohanásból és feladatokból áll az egész napod;
- hiába vagy épp a családdal, fejben egy következő vagy egy elmaradt intéznivalón agyalsz;
- a nap végén fentiek miatt még lelkiismeret-furdalás is gyötör.
Van megoldás, ha
- folyton csak teljesíted a kötelezettségeid, de úgy érzed, sehol nem tudsz eleget nyújtani;
- stresszes és fáradt vagy és ezt néha pont a szeretteiden vezeted le;
- nem tudod mit változtass, csak azt érzed, ez így nem mehet tovább.
Én hiszek abban, hogy
- meg tudod találni a munka-magánélet egyensúlyt;
- nem Neked kell lenned az utolsónak a család és a munka után;
- nem kell lemondanod arról, ami Neked fontos.
Van megoldás arra, hogy megtaláld a helyed a saját életedben! Hogy jobban megismerd önmagad, újra rátalálj az erőforrásaidra, kitűzd a saját céljaid, megtanuld kezelni a konfliktusaid és a stresszhelyzeteket. Hogy a saját életed végre Rólad szóljon! Hogy egészségben és harmóniában élj!
Van megoldás. Nem vagy egyedül!
Gyulai Krisztina
Stresszkezelési facilitátor, egészség- és életvezetési coach
https://www.facebook.com/krisztaegeszsegesharmonia/
https://www.instagram.com/gyulai.kriszta/